2009. december 9., szerda

Életem leghosszabb 3 órája.....

2009.12.08.

EGÉSZSÉGÜGYI SZŰRÉSEK - Dr Muka Péter Pál PROFIVET GÖD

Tegnap 3 kutyával, két gyerekkel és Laura segítségével, no meg egy bőrönd pénzzel indultunk el Gödre, hogy végre megtörténjen A SZŰRÉS!

Nagyon megdícsértek, hogy ritkaság, hogy ilyen széleskörű szűréseket készíttessen valaki. Nagyon ritkán találkoznak ilyennel.

Hízelgett a dolog, de nekem ez a céljaim közt szerepelt, és most pipát kapott. Erre "gyűjtöttem és tartalákoltam" a pénzem. Én ezt így akartam!

Ha százalékolnom kellene, azt mondom a végeredmény 90% tutiszuperállatijó és 10 % keserédes szembesülés.

Gryff közepes könyöke nem volt túl nagy meglepetés. A fiam a kennelből is kiugrik problémamentesen, ami 2 méter 10 centi' magas. Az régi szűrése anno 18 hónaposan nem mutatott különösebb elváltozást.

Így járnak az ipari alpinista golden -fiúk.

Nincs para, hiszen még a műtét árnyéka sem merült fel. A Péter doktor azt mondta, ha szuka lenne, enyhét adna Neki, de kanként nagyon szigorúnak kell lennie. ...és ez így helyes!

Az eredmények:

Cyclepassion from Mariannehouse "Gryff"

HD- A/A ED -közepes OCD -teljesen mentes

SZÍV teljesen mentes SZEMEK - teljesen tiszták

Gryff ED igazolás

O'Whisperer from Flawless Carriens "Zoya"

HD A/A ED 0/0 OCD- teljesen mentes

SZÍV- teljesen mentes SZEMEK - teljesen tiszták

Blanchet from Aurin "Thea"

HD A/A ED 0/0 OCD- teljesen mentes

SZÍV- teljesen mentes SZEMEK- teljesen tiszták

Boldog vagyok és elégedett, mert Molly lánya és unokája is igazolja a törekvéseinket!

Köszi Laura, és gratulálok kedves nagymama!!!

2009. december 7., hétfő

Ő AZ ÉN KUTYÁM!!!!

2009.12.05.

Hihetetlen egy nap...

Hol is kezdjem el a kisregényemet! Kollégám - Uhrin Zoli - hét elején invitált engem, hogy jöjjek ki szombaton, mert lesz egy "kis" társaság, pár ember, akik nyulaznak egyet.

Lévén gyakorlatlan kutya és felvezető párost alkotunk, mindenképpen ragaszkodnék a kisebb létszámú vadászatokhoz, hogy az esetleges bénázással, ne zavarjunk senkit. Amikor közeledtünk a gyülekezőhely felé, már messziről látszott a sok autó. A megérkezéskor szembesültem a ténnyel, hogy közel 50 vadász gyülekezett ezen a szép reggelen, hogy az idei utolsó nagy nyúlhajtásban rész vegyen. Sok vendégvadász, a társaság zöme és néhány fiatal hajtó ember. Hű-ha! Ideges lettem, de nagyon! Zoya először van igazi vadászaton, én magam kb. harmadik alkalommal. Nem bíztam magunkban semennyire sem.

Az első üdvözlések után Szabó Árpi apukája bekérdezett:

- Ez dísznek van itt? (Zoyára gondolt) Hányas sörét kell neki? (sötét vadász humor eheh) - mondanom sem kell, hogy hirtelen szíve szúrt, de akkor jött az Árpi, aki megvédte a mundért, és elmesélte, hogy a VAV-on milyen ügyesek voltak az én fiatat kutyáim.

Indulás a terepre! Megszokott autóba ültem én, hiszen a piros terranoval voltunk Pilisen is, csak akkor nem Zoya, hanem Milky volt velem. Betti (drótos mv kollegina) körberajongott gyorsan, és velünk utazott Fojti a kis simaszőrű foxi, aki csak szellőzködni jött ki. Az Ő ideje is eljön hamarosa, mert lassan járják be a kotorékokat...helyes kutya nagyon! Kimegyek egyszer megnézni a kis hőst.

Pálmonostora alját hajtottuk meg hatalams szélességben (ennyi emebrből szép méretes hajtóvonal alakult gondolhatjátok) Mi Zoyával a jobb szélen hajtottunk. Az első lendülettel kipörögte magát Hercegnő, felhajtott egy házi galamb csapatot, jól megkergette Őket, de be tudtam hívni. No! Itt nyugodtam meg teljesen. Gyorsan megkérdeztem, hogy mik a szabályok, mennyire mehet előre a kutya, mit csinálhat és mit nem. Kedvesen elmagyarázták a környékemen álló vadászok, hogy 30-40 m előre, tovább ne, ha bozótos van, vagy nádas, vagy árokpart, olajfaliget, tanyaudvar, azt keressük le. Ne maradjunk le a vonaltól és a körbe se menjünk előre, mert veszélyes.

Ezek után ment minden, ahogy annak menni kell. Lövések dörrentek, jöttek a nyulak a szépen. Zoya messziről ráfeszült a nyúlra, magam mellett tudtam tartani, és miután felbukott, vagy leassult a nyúl, gyönyörűen tudtam küldeni érte. Ment és küzdött!

A szépséghibája a dolognak, hogy az elhozások azok csapatmunkába torkollottak, hiszen a nyulak jó nagyok voltak. 5 kg alatt nagyon nem volt egy sem, sőt, a legnagyobb nyulat is Zoya fogta le, 7 kg körülire taksáltuk, úgy vittem a futóig, mint egy kisbabát, nem bírtam el egy kézben.

Behozás: kirohant, a sebzettet csodálatosan lefogta, leszorította és kereste a fogást bőszen.Ha a nyakát fogta lelógott a földre, ha a combját fogta megintcsak, Ha a hasát fogta, kifordult a szájából. Úgy pörgött és harcolt, mint egy valódi vadászkutya. Kell, hogy sikert érjen el! Mikor megfogta a nyakát, én gyorsan elkaptam a nyúl hátsó lábait és hozattam Zoyával. Az Ő elhozása lett, kis segítséggel... Nyakra mág gyúrni kell. Nagyon komoly nyulak voltak. Jó alföldi rónaságon hízik a Tapsifüles!

Hercegnő futott is egy nagyot hiába. Az egyik tanyaudvar keresésénél vadat jelzett a lelkem, rá is ment a bozótra frankón, és egy mesegyönyörű fiatal Bambi ugrott ki a lícium bokor alól. No, usgyi, Zoya utánna. Se hall, se lát, csak fut, mint egy őrült. Harmadik behívóra jött is megszégyenülve... mondtam is Neki, hogy biztos nem ugrik be többé őzike után. Így is lett! Egy suta nyargalt fel a következő körben, de ezt már csak szépen hegyezett füllel konstatálta a kiscsaj. Így nyugtázatma dolgot, hogy a beugálás stabilizálódik. Örültem, hogy kontrollálható a kutyám.

4 kört mentünk, 77 nyúl esett. Fácán nagyon kevés van köszönhetően a nyári aszálynak. 12 fácánkakas esett mindösszesen. 2 kacsa is betévedt valahogyan a területre, így a két szépséges madár is terítékre került.

A 4. körben volt egy meseszép jelenet! Szikes mezőn hajtottunk végig, ahol nádasokat, és nagyonn susnyafoltokat kellett lekeresni. Szépen ment előre, keresett, bent keresett a sűrüben. Egyik foltnál magasabbra tolta a farkát a lány. A baloldali vadásznak szóltam, hogy lesz valami. Fácánra goldoltam. Zoya ment és lendületet vett. Megint szóltam, hogy vad lesz! ..kolléga nem vette komolyan még mindig a dolgot, láttam rajta.

A következő pillanatban ugrott a nyúl!

Ordítok: - Nyúl!

A vadász sebtiben megfordult, és bamm-bamm!

Szerencsésen eltalálta egy sörét a Tapsit, és jó 200 m-re felbukott. Kicsit csalódott voltam, mert ráküldtek egy fiatal német vizslát, ami nem bántott volna, ha nem Zoya ugrasztja ki a vadat. Ez a Zoya nyula volt, és úgy ment is volna a lövés után. Befeszült és várta, hogy küldjem. De mikor ráküldték a másik kutyát, akkor magamhoz hívtam és nagyon megdícsértem. Ez nem volt szép, ám a jelenet, amit a kutyám produkált, az annál még sokkal szebb! Ilyen ugrasztást, ilyen profin...sok szép vadászatot vetítenek előre ezek a dolgok.

A nap végén a meseszép terítéket kirakták, Egy fiatal vadászfiút, aki most lőtte élete első nyulát felavattak. Nagyon jó volt az avatás részesének lenni, mert erről eddig csak hallottam. Most láthattam is.

Kiosztották a megérdemelt zsákmányokat! Zoya kapott egy szép nyulat, és én is. Jómagama nyulamat elcseréltem egy fácánra. Miért? Így egy komplett vadászebéd lesz: fácánleves nyúlpörkölttel.

Zoyát a nap végén körbedícsérgették, aki az elején a sörétet ajánlgatta, hízelgően megjegyezte

- Legalább a nyulat hozza! (ez bók volt, és mosolyogtam is bajszom alatt)

Hercegnőnek hívta mindenki, és a terítéknél kérdezték meg a nevét.

Ez jelent valami, nem? Ha kíváncsiak a nevére, akkor csak említésre érdemes.

18 hónaposan átesett a tűzkeresztségen kicsi Hercegnőm. Elmondhatom: vadászkutya!

Mikor kimerülten álltunka terítéknél lepergett az elmúlt 18 hónap, a születése pillanata, a kép, amikor 3 naposan az alomtól távol hang nélkül matat. Amikor az első tréningen el sem távolodott, amikor leszidtam a VAV-on...néztem, ahogy fekszik, és majd megszakadt a szívem a gyönyörűségtől!

Ő AZ ÉN KUTYÁM!