2010. október 1., péntek

Szeptember végén, vagy október elején.....kinek hogy tetszik!

Megkezdődött a visszaszámlálás, kedves Barátaim!
Már csak 13 nap és megérkeznek Zoya kincsem kisbabái.
Nagyon várjuk már Őket, izgalmakkal telis-teli.
Könnyű szülés lesz? Hányan vannak? Zoya milyen anyuka lesz??? ...és még számos kérdés mozgat minket.
Hiszen évek óta nem volt részünk ilyen izgalomban, mert az "Öreglányok" - Molly és Milky - minden rezzenését ismerjük már, nem okoztak meglepetést. Tudjuk hogyan készülődnek, mikor van vaklárma, mikor indult meg a szülés valójában, mennyi tejcsi van, mikortól kell a pirinyókat mellé táplálni és hasonló apró dolog, ami most mind mind még a jövő zenéje.
Zoya most teljesen új élmény ilyen szempontból, bár remélem, Molly, vagyis az anyukája jellemét és nevelőképességét örökölte.
Molly messze a legcsodálatosabb szuka, akit nehéz überelni. Tökéletes anya, tökéletes nevelőképességgel. Mindazonáltal remélem, hogy Zoya nagyon hasonló lesz hozzá. Szépségében és jóindulatában mindenképpen anyja-lánya.
Különleges nőszemély, nagyon intelligens - talán túlságosan is az, ha szabad megjegyeznem. Remélem jól kezeljük a helyzetet és játszi könnyedséggel leszünk túl kennelünk életének újabb csodálatos eseményén.
Hűű, de izgatott vagyok!

2010. szeptember 19., vasárnap

Always look on the bright side of life, avagy elvonult a vihar...

Itt vagyok, hogy közöljem, a csapatok felsorakoztak és készen állnak akár a legkeményebb csatára is!
Semmi baj, a nap újra süt ( habár napok óta esik), a szívünkben nyár van.
Szeretem és szeret, és ez pontosan elég. TÖBB, MINT ELÉG!!!

..és a drág irinyó-pirinyó pocaklakók nagyon jól vannak. Láthatóan kerekedik Zoya mami pocakja.
Izgatottan várjuk október 5. napját, mikorra is előjegyeztük a szülést.
Hamarosan sok kis fekete tappancs és orrocska, és apró nyüszögő népség tesz minket boldoggá!

2010. szeptember 12., vasárnap

Tanácstalanság





A hétvégén nagyon klassz rendezvényen voltunk Tatárszentgyörgy- Sarlóspusztán.
A HRK klubnapot, kiállítást és nagyon színes programsorozatot rendezett az érdeklődő nagyközönségnek.
Szombaton Thea (Blancet from Aurin) növendékosztályban indult, és nagyon jó minősítéssel zárta a napot.

A másik hatalmas kiállítási sikert lányom, Anna érte el, miszerint a Junior Handlerek versenyében II. helyezést ért el. Nagy kritikus vagyok, de azt hiszem hibátlan munkát láthattunk Csipesz és Anna előadásában. Emeli az eredményt, hogy Anna, kb. 3x állt életében junior handlerként a ringben. Ügyes lány és ügyes Csipesz!


Jó nap volt, jó szervezés! Köszönjük szépen! A képeket köszönjük Csireknek és Ancsának!
Másnap, vasárnap, drámai napot éltünk át több ízben is. A Sorstól most kaptam egy újabb leckét arról, hogy hogyan kerül az ember teljesen padlóra. A feladat: újra felállni.
Kora reggel Theával elindultunk TSZ - KV -ra.
Félúton jártam, amikor csörgött a telefonom, és borzalmas hírt kaptam telefonon, amit nem részletezek, de nem kívánom senkinek, akinek gyereke van. Visszafordultam!
Azután szerencsésen végződött a történetnek ezen része, de annyira megijedtem, hogy az ujra indulástól a helyszínig végigbőgtem az utat.
Innentől kívülről szemléltem az eseményeket. Mintha egy filmet néznék, minen pillanatot kívülről látok.
Thea tenyészszemlén KÜLLEMILEG TENYÉSZTHETŐ minősítést kapott, amire nagyon büszke vagyok, mert a bírónő néhány szóval még elismerte a szakmaiságomat is, amit nagyon köszönök, és továbbra is megpróbálok rászolgálni.
Idén már a 2. bíró "kenegetett hájjal", ami igen jól esik 12 év megfeszített munka után.
..és itt jött a fent és lent tipikus esete.
KV! Dráma, vér ciki, égés, meghalok szégyenemben, elsüllyedek...sorolhatnám a szavakat és jelzőket, hogy mit éreztem.
Thea ismét ugyanazt a tünetet produkálta, mint a tréningen Fülöpházán. Dummy megfog, és elrongyolt vele be az emberek közé, és ott várt.
Megint félt, de nagyon. MITŐL??? KITŐL??? MIKOR TÖRTÉNT MICSODA??? Pontosan 1 éve még egy agilis, mindent bele csaj volt. Márciusban láttam rajta először igazán, hogy elvesztette az önbizalmát, vagy valamit.
Ja, természetesen megbukott...vagy én buktam meg...
Úgy érzem, nem Ő én én buktam meg, és nem is meg, hanem el! Elbuktam.
Kutatom a múltat, hol és mikor tettem olyat, amitől ennyire bizalmatlanná vált idegen környezetben, idegen emberekkel.
Sírtam, sokat!
Azután este 5-kor kimentünk az akácosba, és egy tökéletes munkát láttam Tőle újra! Erdőből kihozott, szépen követett, keresett.
A REMÉNY él!
A lelki gátat leküzdjük valahogy!
Már dolgozom rajta és azt hiszem tudom, hogy mikor történt a törés!
Hajrá!!!!
NEM ADOM FEL, MERT THEA nagyon , de NAGYON JÓ KUTYA!!!!

2010. szeptember 9., csütörtök

Az a bizonyos kora esti húzás....

Vasárnap este 4 vadász és én közös esti húzáson vettünk részt.
Hmm..ez így kicsit pikáns!
...ha úgy kezdem, hogy négy vadász társaságába vadkacsavadászaton vettem részt az sem kevéssé pikáns a magyar nyelv árnyaltságának köszönhetően.
Még jó, hogy nem engem húztak meg, hanem a ravaszt, többször is.
Belekóstolhattam egy eddig számomra ismeretlen vadászati formába is.
Vasárnap kora este meghívtak engem és egyik kutyámat kacsázni. Klassz kis csapat, erdélyi vendégekkel.
Választanom kellett a kutyáim közül. Milkynek más munkája lesz heteken belül, Őt nem vihetem most ilyen vér szava- bulikra. Zoya szerelmem várandós kis seggét kímélnem kell.
Így egyetlen esélyem maradt, a zárkában lévő Thea kutyám. Féltem kicsit, hiszen most vagyunk egy komoly folyamat kellős közepén, de úgy gondoltam nagy baj nem lehet, ha most elviszem magammal.
Mesés kis belső tóhoz mentünk, és elkezdtük lesni a közeledő majd távolodó Tásokat.
Csodálatos, nyugodt dolog ez a kacsázás. Guggsolunk a parton, vagy a vízben egy nádfoltban lapulunk, és várunk. Majdnem, mint a horgászat.
Sajnos, ami nehezítette a dolgunkat, az az, hogy megmaradtak a belvíz tavak, és 1-2 durranás után jobbnak látta a kacsa csapat nagyobbik része, hogy elpályázzon másik vízre szundikálni.
A kép illusztráció, bár nagyon jól illusztrálja a kacsák viszonyát hozzánk:
- Ezt nektek!!!

Thea ügyesen felismerte a helyzetet, ami Neki is, nekem is új még. Lövések után leült és figyelt. Alig hallott még lövést életében, de csodálatosan, mondhatni IQ-ból tudta a dolgát.
Esés nem sok volt, mert a rafinált hápogók magasan szálltak, és akik mégis itt akartak megpihenni, jócskán a sötétedés kezdetén, erős szürkületben jöttek.
Inkább önuralom gyakorlás volt ez, kapcsolat építés. Jól éreztem magam és kismanómmal is elégedett vagyok, mondjuk erős közepest adnék Neki.
Bevallom, hogy számomra a vadkacsavadászat kicsit mozgásszegény, kicsit unalmas. Thea is helyenként elvesztette az érdeklődését, amikor sokat kellett két lövés közt várni. Olyankor ficergett, előszeretettel ment volna szimatolni, keresgélni izgalmasabb terepet. Igazán nem tudja még mi után mi következik, így teljesen érthető, hogy ha úrrá lesz rajta a tanácstalanság: " Ha nincs BUMM, akkor MI VAN?" - szindróma.
Ez az első benyomás. De nem maradunk ám itthon. A két fiú, Árpi és Zoli, aki felkarolt minket, csetlő-botló gazdi -kutya párost, a szezonban végig maguk mellé fogadtak ismét.
Lesz még kacsázás egy párszor, nagyon várom már a fácánt és a személyes kedvencemet: a nyúlvadászatot!!!!

2010. augusztus 14., szombat

Szex, fagyi helyett sör, és rocks roll nélkül

Jim és Zoya


Három csodálatos napot tölthettünk Csehországban, amit méltán neveznek a nagy utazók Európa kincses ládikójának.
Elképesztő természeti értékeket rejt ez az ország, kedves, nyugodt emberek laknak itt, és a több száz éves gyakorlat, amit a sörfőzésben szereztek, bizony, csodálatos zamatú sörökkel ajándékozza meg az ide látogatókat.
Brno söre!

Brno- Lisen az a kis város, ahol a nagyon kedves Wagnerova család vendégelt meg minket, akik Jim (Deep Deligt Brdske Zlato) tulajdonosai.
Jim és Zoya fedezése sikeresen megtörtént már az első napon. mindösszesen 3x fedezte Jim Zoyát (az első alkalom természetesen, a többi alaklom az én segítségemmel zajlott).
Mindeközben kirándultunk, és próbáltuk magunkba szívni a Morva karszt vidék minden rezzenését. A fenyvesek illatát, a kis karszt patakok illatát, a sziklák lenyűgöző varázsát. Az égig érő fenyőket, minden apró rezzenését ennek a mesevilágnak.
Kirándulásunk egyik legmeghatározóbb helyszíne Sloup Sosuvske cseppkőbarlangja volt.

Sloup Sosuvske jeskine

Egy teljes órát tölthettünk el a világon egyedülálló cseppkőbarlangban.
Mindenki, aki ismer, tudja, hogy a természet csodái óriási hatással vannak, rám. Ez a hatás most sem maradt el. A barlangtúra 2. állomása az Elizabeth cave, olyan hatással volt, rám, hogy a könnyim patakokban folytak.

Elizabeth cave


Több millió éves elképesztő formájú, és szépségű tökéletesen megmunkált mestermű.
Mi egy emberöltő? Olyannyira meghatódtam ismét a természet mindenhatóságán, hogy percekig csak a katarzis megtisztító hatásást éreztem.

Egy a sok katartikus barlangból

Lenyűgöző!
A Morva karszt egy másik klönleges pontján is megálltunk, egy csodás kis víznyelőnél, ami egy fenyves erdő közepén lapult.
Rudické propadani a neve ennek a szintén mesébe illő aprócska helynek. itt egy kis patak zubog be több száz méter mélyre a hegy gyomrába. Félelmetesen szép!


Rudicke propadani - ahol a vizet elnyeli a Föld gyomra

Persze a kutyák is remekül érezték magukat!
Reméljük hamarosan apró jövevények koránázzák meg ezt az amúgy is hihetetlen utazást!




2010. augusztus 2., hétfő

"Mennyire szeretlek? - Eeeeennnyniiireeee!!!!"


A tréning-hétvége után nagyon nekikeseredtem.
Sok gondolat keveredett bennem, kerestem a hogyano?-kat a miért?-eket, a hol? -okat a mikor?-okat.
Azután visszaolvasva saját blogomat ráleltem egy bejegyzésre, amikor már tökéletesen látszik a probléma. A bejegyzés pontosan 04.04-én történt.
Rögtön más megvilágításba került minden. A baj jelentkezett áprilisban és viszonylag gyorsan kaptunk is rá szakértő segítséget. A legjobbkor érkezett Karai Csaba az életünkbe.
Megnyugodtam, és tudom, hogy nem lesz itt baj. Türelem és kitartás.
Metronóm pontossággal betartok minden szót és utasítást, amit Karai Csabától kaptunk.
Eltelt 3 hét.
Nem mondom, iszonyatosan nehéz a feladat, nem lehet engedni a 66-ból, ahogy a közmondás is tartja.
Erőt ad, hogy most szívunk, illetve Thea szív, néhány hetet, azután boldog évek következnek.
Ami az érdekes a dologban, hogy nem érzem Theán azt, hogy Neki ez annyira rossz lenne.
Nem is akar a többiekhez visszamenni séta után, áll a "cella" ajtajába bebocsájtásra várva.
Az elején vagyunk még mindennek, eredményekről még korai lenne bármit is mondani.
Kellemes és napról napra kellemesebb perceket töltök el az én ördögi Pirosommal.
Köszönöm, hogy vagy nekem Te kis Liba, TE!!!!

Csak az olvassa versemet, ki ismer engemet és szeret.....

József Attila

Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levehetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy tiszta papírt kapsz tányérul,
amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké
éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkülbejöhetsz hozzám,
DE GONDOLD JÓL MEG,
BÁNTANA, HA AZUTÁN SOKÁIG ELKERÜLNÉL.