Tanácstalanság

A hétvégén nagyon klassz rendezvényen voltunk Tatárszentgyörgy- Sarlóspusztán.
A HRK klubnapot, kiállítást és nagyon színes programsorozatot rendezett az érdeklődő nagyközönségnek.
Szombaton Thea (Blancet from Aurin) növendékosztályban indult, és nagyon jó minősítéssel zárta a napot.

A másik hatalmas kiállítási sikert lányom, Anna érte el, miszerint a Junior Handlerek versenyében II. helyezést ért el. Nagy kritikus vagyok, de azt hiszem hibátlan munkát láthattunk Csipesz és Anna előadásában. Emeli az eredményt, hogy Anna, kb. 3x állt életében junior handlerként a ringben. Ügyes lány és ügyes Csipesz!


Jó nap volt, jó szervezés! Köszönjük szépen! A képeket köszönjük Csireknek és Ancsának!
Másnap, vasárnap, drámai napot éltünk át több ízben is. A Sorstól most kaptam egy újabb leckét arról, hogy hogyan kerül az ember teljesen padlóra. A feladat: újra felállni.
Kora reggel Theával elindultunk TSZ - KV -ra.
Félúton jártam, amikor csörgött a telefonom, és borzalmas hírt kaptam telefonon, amit nem részletezek, de nem kívánom senkinek, akinek gyereke van. Visszafordultam!
Azután szerencsésen végződött a történetnek ezen része, de annyira megijedtem, hogy az ujra indulástól a helyszínig végigbőgtem az utat.
Innentől kívülről szemléltem az eseményeket. Mintha egy filmet néznék, minen pillanatot kívülről látok.
Thea tenyészszemlén KÜLLEMILEG TENYÉSZTHETŐ minősítést kapott, amire nagyon büszke vagyok, mert a bírónő néhány szóval még elismerte a szakmaiságomat is, amit nagyon köszönök, és továbbra is megpróbálok rászolgálni.
Idén már a 2. bíró "kenegetett hájjal", ami igen jól esik 12 év megfeszített munka után.
..és itt jött a fent és lent tipikus esete.
KV! Dráma, vér ciki, égés, meghalok szégyenemben, elsüllyedek...sorolhatnám a szavakat és jelzőket, hogy mit éreztem.
Thea ismét ugyanazt a tünetet produkálta, mint a tréningen Fülöpházán. Dummy megfog, és elrongyolt vele be az emberek közé, és ott várt.
Megint félt, de nagyon. MITŐL??? KITŐL??? MIKOR TÖRTÉNT MICSODA??? Pontosan 1 éve még egy agilis, mindent bele csaj volt. Márciusban láttam rajta először igazán, hogy elvesztette az önbizalmát, vagy valamit.
Ja, természetesen megbukott...vagy én buktam meg...
Úgy érzem, nem Ő én én buktam meg, és nem is meg, hanem el! Elbuktam.
Kutatom a múltat, hol és mikor tettem olyat, amitől ennyire bizalmatlanná vált idegen környezetben, idegen emberekkel.
Sírtam, sokat!
Azután este 5-kor kimentünk az akácosba, és egy tökéletes munkát láttam Tőle újra! Erdőből kihozott, szépen követett, keresett.
A REMÉNY él!
A lelki gátat leküzdjük valahogy!
Már dolgozom rajta és azt hiszem tudom, hogy mikor történt a törés!
Hajrá!!!!
NEM ADOM FEL, MERT THEA nagyon , de NAGYON JÓ KUTYA!!!!