2010. április 4., vasárnap

Mérlegek - célok ...tiszta közgazdaságtan!


No, csókolom!

Húú, szuperül érezzük magunkat.

A hétvégi "egyéni" tréningeken fény derült erre-arra.

Érdekes, hogy Thea szeparációs gondokkal küzd. Mit jelent ez? Nos, kérem, ha társas tréningen vagyunk, akkor teljes önbizalommal kinyílik, és tolja magát előre, bele a munkába. Egyedül nem olyan bátor egyenlőre. Semmi gond, mert úszott, frankón elhozott egy csatorna túloldaláról. Lábmunka hibátlan, dummy-kedv 2-es, teniszlabda-kedv 5*-ös.

Mérleg: határozottan látszik Piroson, hogy egyedül, a támogató barátnők nélkül óvatosabb, nem olyan hűbelebalázs. No, meg ez a dummy...hogy miért annyira útálatos ez a babzsák, valaki megmondja nekem? 3 elhozásig oké, azután képes és leül mellé. - Megtaláltam, Anyu! Itt van, jöhetsz érte! Bezzeg a teniszlabda mehet akármilyen messzire és akármennyiszer.

Célok: önbizalomnövelés - csak egyedül jön ki velem, és folyton új helyekre megyünk.

"dummy fall-in-love" hadművelet - kiokoskodom, hogy jobban szeresse.

Másik királylányunk, Zoya meg a sértődés nagymestere. Két dologtól is felhúzta az orrát a hétvégén. Ez a kettő összeadódott, és a vasárnapi ring-dresszúra alkalmával hatványaiban ütközött ki.

Ad 1: Thea tüzel hamarosan, és Gryffel játszik. Lecserélte imádott barátnőjét a Pasira.

Ad 2: hogyan merészeltem Cárevics Zoyácskát itthon hagyni, és csakis Theával menni valahová is, és pláne kocsival.

...akkor agyalás! Na, jó! Kellemeset a hasznossal!

Kalocsán szeretnénk kiállítani ezt a szőke fittnesz -babát. Nem kövér, hiszen enyhe nyomás nélkül is érezni az utolsó két bordát (tenyész-kiállítási kondíció definíciója), ám a mai "só" világ az anorexiás álmokat kergeti, meg a szőre is akkora Zoyának, hogy optikailag legalább 2 kg-ot tesz Rá.

Mérleg: kis hülye LIBA!!!!!!

Célok: Esténkét kocogunk. Közben kerestetem nádban, bozótban. Lövök Neki teniszlabdát, engedelmességizgetünk. Meg nekem sem árt az a 2-3-4 km kocogás alkalmanként. Így megadatik Missz IQ-nak, hogy csak Vele! Így talán nem tol ki velem nagyon Kalocsán, és azt mutatja, ami. Egy csodaszép, számomra ideális golden lány. (max. a marja lehetne 2 cm-rel alacsonyabb. Ami mellesleg 56 cm, de ez ma már nagynak számít a többiek között)

Tegnap már voltunk is futni!

Találtunk nyúlnyomot! Imádom, amikor eza Picsa nyomon van. Szétrázza a testát úgy csóvál, és az orrával a földet túrja.

Találtunk érdekes tereptárgyat! Valami radarizé a szántóföld közepében. Jujj, mi ez! -ugri-bugri volt. Ám a második alkalommal bátran elhozta a tárgy tetejére kihelyezett labdát. Igaz a szíve hatszázzal pörgött, de bátran megtette.

Találtunk egy halott őzbakot. Fiatal, szőrős agancsú, zsigeri tájékon hiányos Bambi.

Érdekes , hogy az állatok tudnak valamit a tiszteletről. Ráállt a nyomra Zoya, megtalálta, de tiszteletteljes távolságból figyelte, és lehajtott fejjel körözött a tetem körül. Nem rontott rá, nem akarta bekapni, felvenni. Én is letérdeltem kis Bambink mellé, magam mellé ültettem a kutyámat, és megadtuk a végtisztességet ennek a csodálatos teremtménynek. Sokat vergődött, míg meghalt, látszottak a nyomai a szántóföldön. Vadorzók sebezhették meg, csak elmenekült, és itt érte a halál. Mi ketten, a naplementében, átkísértük Őt a szivárványhídon.

Imádok a határban sétálni. Annyi csoda van, ami a szemnek rejtve van, de ha a szíveddel nézel láthatod.

DE CSAK HA ÉRDEMES VAGY RÁ!!!! NEM MINDENKINEK NYÍLIK KI A VILÁG, EHHEZ BIZONYÍTANI KELL!!!

2010. március 30., kedd

Agy-rengés...Thea ezt is tudja

Gyorsan mesélek valamit!
A vasárnapi kalandunk közben történt egy akkor még jelentéktelen esemény.
Összefejeltünk kis Pirossal. Egyszerre hajoltunk rossz irányba. Fájt, na de ennyi.
Tegnap reggelre a szemem olyan lett, mint akit jól helybenhagytak. A srácok a suliban (tanítványaim) kérdezték, hogy :
- Buli volt Tanárnő a hétvégén?
- Na, ja! Kocsmai verekedésbe keveredtem. Gondoljátok el, hogy néznek ki a többiek! (huhu)
Eddig minden okés is, de délután, amikor etettem az állataimat, furán kezdtem magam érezni. Kis csillagokat láttam, meg elgyengültem. Fáradtság...végül is reggel 4:20 korán van.
Pár óra elteltével fejgörcsöm lett, és nem bírtam talpon maradni. Mindennek a tetejében a koma rókázott, és nem a róka komázott.
Diagnózis: enyhe agyrázkódás.
Öööööcsééém, Thea feje kemény, ezt tudtam eddig is, na de ennyire.
Már jól vagyok, semmi komoly. Kellő derűvel szemléltem a dolgot, hiszen én és Ők kalandjai sosem egyszerűek.
Agy-rengető élmény ez a lány!!!!

2010. március 28., vasárnap

Volt egyszer egy narancssárga busz....









































Most csak képek vannak.
Nincs mit mondanom.
Boldog vagyok Velük - kétlábúakkal, négylábúakkal egyaránt.
Ezekért a napokért érdemes élni!
Majd megtudja aki még nem, aki meg már igen, annak nem kell magyarázzam.









2010. március 18., csütörtök

Csak gyorsan néhány szó


Hahó!
Élünk és vigadunk.
Minden a legnagyobb rendben, csak az időm állati kevés a gép elé kerülni.
Tudom, tudom! Mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen.
Nos, nekem a gép előtt ülni van legkevésbé.
Eseményben bővelkedünk.
Jelenleg 10 kutya van otthon, 2 saját tenyésztésű szukám vedégeskedik, amíg a gazdijuk , Laura, előkészíti e terepet a szigeten az érkezésükhöz. Angliába utazik a két csaj, Mili, Gréti és a kistökös Shaza. Ott folytatják az éltüket és a karrierjüket. Addig egy kicsit dédelgetem Őket a szülői házban.
Zoyát kiszabadítottam a kuvaszos-frizkóból, és meg kell állapítsam, újra beleszerettem. Már majdnem becsábultam, hogy elviszem kalocsa CAC-ra, de nem!
Megígértem magamnak és a kutyáimnak, hogy az idei évben csak Hódmezővásárhelyen állítunk ki, a többi időt 2010-ben egészen másra szánjuk.
Velük, együtt természetesen, de mást csinálunk 110 %-os erőbedobással.
A legnagyobb hír, hogy Imi a férjem, beleszeretett végérvényesen Milkybe, és remekül dolgoznak együtt. Kis csiszolgatás, és szerintem a belépő osztályt megugorják egy WT-n.
Nagyon jól érezzük magunkat, kicsit átformáltuk az életünket, céljainkat, és így egy nagyon kiegyensúlyozott útra lépett a kennel és a család.
Kívánom mindnekinek ezt az érzést, hogy a lelki békét és a célokat így sikerüljön harmonizálni, ahogy nekünk sikerült.
Szép napot!
p.s.: a képen Dorcsa, Gryff és Milky lánya látható

2010. január 18., hétfő

Always look of the bright side of life..türüpp-türüpp-türüpp-türüpp

Kedves Mindenki, aki érdeklődéssel figyeli mi is történik kicsiny házunk táján!
Megkezdődött 2010, egy új évtized.
Én végre teljesen felnőttem- nem komolyodtam meg, csak felnőttem. Mára teljesen világossá váltak a céljaim, az utam.
Végre eljutottam arra a pontra, hogy nem mások irányítják a gondolataimat.
Hívhatjuk megvilágosodásnak, vagy aminek akarjuk...tök mindegy. Nincsenek felesleges terhek, nincsenek túl nagy elvárások. Csak saját magunknak kell megfelelni!
..hogy ez könnyű, vagy nehéz, azt mindenki döntse el. Nálam szőrszálhasogatóbb "főnök" a világon nincs.
Így, hogy a saját főnököm lettem, kőkemények az elvárások.
Ám ez így az élet napos oldala!
Büszkék vagyunk terápiás nebulóinkra, akik már 7 hónaposak, és nagyon jól haladnak!

Mazsola, Tejszín és a többiek és Szilvi

2009. december 9., szerda

Életem leghosszabb 3 órája.....

2009.12.08.

EGÉSZSÉGÜGYI SZŰRÉSEK - Dr Muka Péter Pál PROFIVET GÖD

Tegnap 3 kutyával, két gyerekkel és Laura segítségével, no meg egy bőrönd pénzzel indultunk el Gödre, hogy végre megtörténjen A SZŰRÉS!

Nagyon megdícsértek, hogy ritkaság, hogy ilyen széleskörű szűréseket készíttessen valaki. Nagyon ritkán találkoznak ilyennel.

Hízelgett a dolog, de nekem ez a céljaim közt szerepelt, és most pipát kapott. Erre "gyűjtöttem és tartalákoltam" a pénzem. Én ezt így akartam!

Ha százalékolnom kellene, azt mondom a végeredmény 90% tutiszuperállatijó és 10 % keserédes szembesülés.

Gryff közepes könyöke nem volt túl nagy meglepetés. A fiam a kennelből is kiugrik problémamentesen, ami 2 méter 10 centi' magas. Az régi szűrése anno 18 hónaposan nem mutatott különösebb elváltozást.

Így járnak az ipari alpinista golden -fiúk.

Nincs para, hiszen még a műtét árnyéka sem merült fel. A Péter doktor azt mondta, ha szuka lenne, enyhét adna Neki, de kanként nagyon szigorúnak kell lennie. ...és ez így helyes!

Az eredmények:

Cyclepassion from Mariannehouse "Gryff"

HD- A/A ED -közepes OCD -teljesen mentes

SZÍV teljesen mentes SZEMEK - teljesen tiszták

Gryff ED igazolás

O'Whisperer from Flawless Carriens "Zoya"

HD A/A ED 0/0 OCD- teljesen mentes

SZÍV- teljesen mentes SZEMEK - teljesen tiszták

Blanchet from Aurin "Thea"

HD A/A ED 0/0 OCD- teljesen mentes

SZÍV- teljesen mentes SZEMEK- teljesen tiszták

Boldog vagyok és elégedett, mert Molly lánya és unokája is igazolja a törekvéseinket!

Köszi Laura, és gratulálok kedves nagymama!!!

2009. december 7., hétfő

Ő AZ ÉN KUTYÁM!!!!

2009.12.05.

Hihetetlen egy nap...

Hol is kezdjem el a kisregényemet! Kollégám - Uhrin Zoli - hét elején invitált engem, hogy jöjjek ki szombaton, mert lesz egy "kis" társaság, pár ember, akik nyulaznak egyet.

Lévén gyakorlatlan kutya és felvezető párost alkotunk, mindenképpen ragaszkodnék a kisebb létszámú vadászatokhoz, hogy az esetleges bénázással, ne zavarjunk senkit. Amikor közeledtünk a gyülekezőhely felé, már messziről látszott a sok autó. A megérkezéskor szembesültem a ténnyel, hogy közel 50 vadász gyülekezett ezen a szép reggelen, hogy az idei utolsó nagy nyúlhajtásban rész vegyen. Sok vendégvadász, a társaság zöme és néhány fiatal hajtó ember. Hű-ha! Ideges lettem, de nagyon! Zoya először van igazi vadászaton, én magam kb. harmadik alkalommal. Nem bíztam magunkban semennyire sem.

Az első üdvözlések után Szabó Árpi apukája bekérdezett:

- Ez dísznek van itt? (Zoyára gondolt) Hányas sörét kell neki? (sötét vadász humor eheh) - mondanom sem kell, hogy hirtelen szíve szúrt, de akkor jött az Árpi, aki megvédte a mundért, és elmesélte, hogy a VAV-on milyen ügyesek voltak az én fiatat kutyáim.

Indulás a terepre! Megszokott autóba ültem én, hiszen a piros terranoval voltunk Pilisen is, csak akkor nem Zoya, hanem Milky volt velem. Betti (drótos mv kollegina) körberajongott gyorsan, és velünk utazott Fojti a kis simaszőrű foxi, aki csak szellőzködni jött ki. Az Ő ideje is eljön hamarosa, mert lassan járják be a kotorékokat...helyes kutya nagyon! Kimegyek egyszer megnézni a kis hőst.

Pálmonostora alját hajtottuk meg hatalams szélességben (ennyi emebrből szép méretes hajtóvonal alakult gondolhatjátok) Mi Zoyával a jobb szélen hajtottunk. Az első lendülettel kipörögte magát Hercegnő, felhajtott egy házi galamb csapatot, jól megkergette Őket, de be tudtam hívni. No! Itt nyugodtam meg teljesen. Gyorsan megkérdeztem, hogy mik a szabályok, mennyire mehet előre a kutya, mit csinálhat és mit nem. Kedvesen elmagyarázták a környékemen álló vadászok, hogy 30-40 m előre, tovább ne, ha bozótos van, vagy nádas, vagy árokpart, olajfaliget, tanyaudvar, azt keressük le. Ne maradjunk le a vonaltól és a körbe se menjünk előre, mert veszélyes.

Ezek után ment minden, ahogy annak menni kell. Lövések dörrentek, jöttek a nyulak a szépen. Zoya messziről ráfeszült a nyúlra, magam mellett tudtam tartani, és miután felbukott, vagy leassult a nyúl, gyönyörűen tudtam küldeni érte. Ment és küzdött!

A szépséghibája a dolognak, hogy az elhozások azok csapatmunkába torkollottak, hiszen a nyulak jó nagyok voltak. 5 kg alatt nagyon nem volt egy sem, sőt, a legnagyobb nyulat is Zoya fogta le, 7 kg körülire taksáltuk, úgy vittem a futóig, mint egy kisbabát, nem bírtam el egy kézben.

Behozás: kirohant, a sebzettet csodálatosan lefogta, leszorította és kereste a fogást bőszen.Ha a nyakát fogta lelógott a földre, ha a combját fogta megintcsak, Ha a hasát fogta, kifordult a szájából. Úgy pörgött és harcolt, mint egy valódi vadászkutya. Kell, hogy sikert érjen el! Mikor megfogta a nyakát, én gyorsan elkaptam a nyúl hátsó lábait és hozattam Zoyával. Az Ő elhozása lett, kis segítséggel... Nyakra mág gyúrni kell. Nagyon komoly nyulak voltak. Jó alföldi rónaságon hízik a Tapsifüles!

Hercegnő futott is egy nagyot hiába. Az egyik tanyaudvar keresésénél vadat jelzett a lelkem, rá is ment a bozótra frankón, és egy mesegyönyörű fiatal Bambi ugrott ki a lícium bokor alól. No, usgyi, Zoya utánna. Se hall, se lát, csak fut, mint egy őrült. Harmadik behívóra jött is megszégyenülve... mondtam is Neki, hogy biztos nem ugrik be többé őzike után. Így is lett! Egy suta nyargalt fel a következő körben, de ezt már csak szépen hegyezett füllel konstatálta a kiscsaj. Így nyugtázatma dolgot, hogy a beugálás stabilizálódik. Örültem, hogy kontrollálható a kutyám.

4 kört mentünk, 77 nyúl esett. Fácán nagyon kevés van köszönhetően a nyári aszálynak. 12 fácánkakas esett mindösszesen. 2 kacsa is betévedt valahogyan a területre, így a két szépséges madár is terítékre került.

A 4. körben volt egy meseszép jelenet! Szikes mezőn hajtottunk végig, ahol nádasokat, és nagyonn susnyafoltokat kellett lekeresni. Szépen ment előre, keresett, bent keresett a sűrüben. Egyik foltnál magasabbra tolta a farkát a lány. A baloldali vadásznak szóltam, hogy lesz valami. Fácánra goldoltam. Zoya ment és lendületet vett. Megint szóltam, hogy vad lesz! ..kolléga nem vette komolyan még mindig a dolgot, láttam rajta.

A következő pillanatban ugrott a nyúl!

Ordítok: - Nyúl!

A vadász sebtiben megfordult, és bamm-bamm!

Szerencsésen eltalálta egy sörét a Tapsit, és jó 200 m-re felbukott. Kicsit csalódott voltam, mert ráküldtek egy fiatal német vizslát, ami nem bántott volna, ha nem Zoya ugrasztja ki a vadat. Ez a Zoya nyula volt, és úgy ment is volna a lövés után. Befeszült és várta, hogy küldjem. De mikor ráküldték a másik kutyát, akkor magamhoz hívtam és nagyon megdícsértem. Ez nem volt szép, ám a jelenet, amit a kutyám produkált, az annál még sokkal szebb! Ilyen ugrasztást, ilyen profin...sok szép vadászatot vetítenek előre ezek a dolgok.

A nap végén a meseszép terítéket kirakták, Egy fiatal vadászfiút, aki most lőtte élete első nyulát felavattak. Nagyon jó volt az avatás részesének lenni, mert erről eddig csak hallottam. Most láthattam is.

Kiosztották a megérdemelt zsákmányokat! Zoya kapott egy szép nyulat, és én is. Jómagama nyulamat elcseréltem egy fácánra. Miért? Így egy komplett vadászebéd lesz: fácánleves nyúlpörkölttel.

Zoyát a nap végén körbedícsérgették, aki az elején a sörétet ajánlgatta, hízelgően megjegyezte

- Legalább a nyulat hozza! (ez bók volt, és mosolyogtam is bajszom alatt)

Hercegnőnek hívta mindenki, és a terítéknél kérdezték meg a nevét.

Ez jelent valami, nem? Ha kíváncsiak a nevére, akkor csak említésre érdemes.

18 hónaposan átesett a tűzkeresztségen kicsi Hercegnőm. Elmondhatom: vadászkutya!

Mikor kimerülten álltunka terítéknél lepergett az elmúlt 18 hónap, a születése pillanata, a kép, amikor 3 naposan az alomtól távol hang nélkül matat. Amikor az első tréningen el sem távolodott, amikor leszidtam a VAV-on...néztem, ahogy fekszik, és majd megszakadt a szívem a gyönyörűségtől!

Ő AZ ÉN KUTYÁM!